- Örülök, hogy újra látlak Lee Hongbin. Sokkal erősebb lettél mióta elmentél tőlünk.
- Sok okom volt rá. Minek jöttél? Csak azért, hogy kémkedj utánam?- itt már kezdtem elveszíteni a türelmem, de még tűrtem. Pólóm nyakánál fogva felemelt és úgy folytatta tovább beszédét.
- Ne feledd, hogy az apád vagyok és bármikor feljöhetek szemmel tartani téged! Mitöbb a valós démoni alakodat is elvehetem tőled!
Gi nem nézte jó szemmel, hogy kb 1 méter van a lábam és a talaj között és neki akart rontani a démonmesternek, de láttam rajta menyire fél tőle. Csak hangos morgásba kezdett közvetlenül mellettem.
Csak nem szerződést kötöttél egy alakváltóval? Gratulálok. Neked csak végig kell nézned hogyan ölöm meg. - lerakott és már indult volna felé, de akkora taslit adtam neki amekkorát csak tudtam. Kicsit meg is szédült, de éppen ezt akartam.
- Az én barátnőmet senki sem bánthatja!!- ordítottam apámra.
A hiúz meglökte fejével a lábam, jelezve, hogy jobb lenne már hazamenni. Nyugtatásképp simogatni kezdtem fejbubját.
- Tudod, hogy mi lesz ha megszeged az egyik törvényem! Nem fogok neked megkegyelmezni csak mert a fiam vagy.
- Én már nem tartozom hozzátok. A magam szabályai szerint élek. Ti már egyáltalán nem érdekeltek.
Hátat fordítottam neki és a macskával együtt elmentünk onnan. Még utoljára visszanéztem, de csak egy kaján vigyort láttam az arcán. Tudtam, hogy ennek még nincs vége. Valószínű nagyon elmerengtem gondolataimban mert Gi húsz méterrel előrébb ült már a fűben engem várva. Melléértem és elkezdtem a fülén lévő kis pamacsokkal játszani, erre ő a lábamhoz dörgölte a fejét és közben dorombolt. Nagyon kis édes volt, de leginkább akkor az mikor ember. A ház előtt visszaváltozott, majd bementünk a jó meleg helyiségbe. Elrendeztük magunkat. Vacsiztunk, mefürödtünk és pizsamába öltöztünk. Leginkább ő mert nekem csak egy alsó kellett.
- Gyere kicsim ülj le.- szóltam neki és elkezdtem a mesémet.
Ugye azt szeretnéd tudni hogyan lettem bukott angyal. Kicsit tömör lesz és sok dolog lesz benne amit nem biztos, hogy érteni fogsz, de azokat is elmondom. Szóval mint minden normális angyal én is a mennyben éltem, fent a felhők közt. Az angyalok vezetői a szeráfok. Én is egy voltam ezek közül a vezetők közül. Amit tudni kell a fentiekről, hogy elég hülye szabályzatuk van. Például nem lehet egy angyal sem szerelmes. Ezt az egy szabályt nem változtathattuk meg soha. Találkoztam egy őrzőangyallal, aki egy embert védett halála napjáig. Én beleszerettem ebbe a lányba és titokban találkoztunk, nem törődve a törvénnyel. Egyik éjjel rajtakaptak minket és az őrzőnek halálbüntetést szabtak ki. Nekem az volt a büntetésem, hogy végig kellett néznem. Bosszút esküdtem és megöltem azoknak a szeráfoknak a felét, akik ezt megszavazták. Köztudott, hogy a szeráfoknak három pár szárnyuk van. Mint ahogy láttad nekem már csak két pár van. A maradék egy pár szárnyamat a tövénél levágták és azonnal fekete lett a többi. Száműztek oda, ahova a többi bukott él. A pokol és az emberek közti kis világba. Amit belőlem látsz mikor átváltozom az csak egy kis része annak aki valójában vagyok. Ha veled vagyok csak a szárnyaimat engedem ki. Nem tudom, hogy reagálnál, ha látnál teljesen átváltozva.
*Gi*
Nem akartam elhinni, hogy ilyet tett a múltban. Ő megölte vezető társai felét? Egyszerűen nem tudtam felfogni. Tényleg túl sok volt ez nekem így estére, de végig csodálkozva hallgattam a történetet. Mikor a végére ért furdalt a kíváncsiság, hogy lássam milyen teljesen átváltozva.
- Tudom, hogy nem erre a reakcióra vártál, de megmutatnád hogy nézel ki, ha teljesen bukott angyal leszel?
*Hongbin*
Valóban nem ilyen reakcióra vártam, de megkönnyebbültem, hogy nem fél tőlem. Eleget tettem kérésének és felfedtem valódi énem.
Tisztában voltam azzal hogy nézek ki. Meg is lepődött kicsit. Hosszú fekete hajam pont olyan mint a debut előtt, izmosabb felsőtest és a két kardom. Persze ezeket rögtön el is raktam a hátamon lévő tartójukba. Meglepettség helyett inkább csodálatot láttam az arcán és ez rettenetesen megnyugtatott. Azt hittem beszakad a mellkasom, olyan erővel ölelt meg. Nagyon bújós lány, de nem bánom. Legalább érzem, hogy szeret. Nagyon hideg volt az egész teste így pólón keresztül is. Szerencsére az én testem mindig pár fokkal melegebb mint az embereké és szerintem ez most nagy előny volt. Teljesen elveszett az időérzékem. Csak azt vettem észre, hogy egyre több súly nehezedik a karomra. Szerelmem gyermeki ártatlansággal aludt el karjaim közt. Szárnyam puha takaróként szolgált neki nehogy megfázzon a háta. Nem akartam elengedni. Vele akartam lenni életem végéig és az pedig örökre szól. Még egy kis ideig tartottam pille testét, debalszerencsémre valaki kopogott, így muszáj volt lefektetnem. Nem szerettem volna visszaváltozni. Szerettem ebben az alakban lenni. Gyorsan megnéztem ki az és már nyitottam is ki neki az ajtót.
- Szia Kong jöttem megnéz....jézusom hogy nézel ki?- lepődött meg jó barátom.
- Szia Lay és köszönöm ezt bóknak veszem. A húgod látni akart bukott angyalként.
- Nem vagy semmi, de változz vissza kérlek. Pont hozzá jöttem. Itthon van?- eleget tettem kérésének.
- Igen csak alszik. Elfáradt a sok edzésben.
- Ja értem. Jól van? Megszokta már a cicákat?
- Persze, a hasa még nem száz százalékos, de sokkal jobb és igen, már nagyon tetszik neki. Előnyben volt ma a bandatársaid ellen.
- Mit csináltak már megint?
Elmondtam neki az egész történetet a felirattól egészen a ma történt dolgokig.
- Lay nem puhatolóznál kicsit a Leadernél és Kai-nál? Tudni akarom miért akarják elvinni minden egyes alkalommal.
- Ehhez nem kell kérdezgetnem őket. Tudom miért akarják.
Láttam rajta, hogy nem egy fényes emlék fűződik ehhez a dologhoz, de mindenképp tudni akartam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése